Ma 2018. szeptember 21. péntek, Máté napja van.

Községünk története

Értény község története

Értény község egy kis település Tolna megye északnyugati részén, Tamásitól 18 km-re.
Neve besenyő törzsnévből keletkezett.
Első lakosai valószínű szent István királyhoz csatlakozó besenyő lovas katonai segédnépek voltak.

Értényről csak a XVI. századból maradtak fenn írásos emlékek. Az első ilyen adat 1513-ból való. Ekkor Héderváry Ferenc, tamási és ozorai várúr kapja értény falut.
Török Bálint 1537-ben fegyveres erővel elfoglalta Ozorát, ekkor kerülhetett Értény is Török Bálint kezére.
1543-1544-ben vidékünket egészen elfoglalta a török és nyögte az igát 1686-ig. 1575-ben itt 15 ház volt.
1622-ben már az Eszterházy javak között is szerepel.
A török alatt volt már itt plébánia is. A hódoltság után e területet magyarok lakják.
1701-ben Eszterházy Pál herceg megbízza Kóros Mihályt, hogy Értényt még magyarokkal telepítse be, Méhespusztávcal együtt.
Ő aztán más falvak jövevényeivel be is telepítette.
1753-ban a falu lakosainak száma: 625 fő.
1721-ben Kónyi plébánost kapott és Értényt fiókegyházként hozzácsatolták.
1722-i jelentés szerint Érténynek temploma nincs, az istentiszteleteket az igazgató egyik szobájában végzik.
Az 1729 évi egyházi jelentés szerint sárral bekent, náddal fedett fatemplom lett a falu közepén, megáldva nem volt.
A templomban védőszentnek Szent Márton festett képe volt elhelyezve.
Az új templom 1749-ben kezdett épülni.
1753-ban lett kész a szentélye. 1741-ben lett plébánia Értényben.
Nagy nevezetessége volt Érténynek a gimnáziuma. A török után a legelső Tolna megyében.
A nagynevű Erdősi János értényi plébános 15oo forintos adományából létesült a deák-iskola. Virágzása 10 esztendőre tehető. 1768 táján olyan hírre kapott a gimnázium, hogy nemcsak helybeliek, hanem vidéki nemes ifjak is látogatták. Azonban nagy baj történt. Az 1500 ezüstforintos alaptőkét kiadták kamatra az iszákos szolgabírónak, így a kamat is, a tőke is elveszett.
Alig 10 évi működés után megszűnt a deák-iskola.
Későbbi feljegyzések alapján Értény területe 3903 kateszteri hold, házainak száma 357, lakóinak száma 1515 fő.
Római katolikus anyaegyház.
Iskolái: 1 római katolikus népiskola, 1 községi gazdasági továbbképző.
Gyári üzeme: 1 gőzmalom.

Az itt élő emberek számára mindig az állattartás, a mezőgazdasági termékek, valamint a szőlő és bor előállítása képezte megélhetésük alapját. Ehhez megfelelő feltételeket biztosítottak a kiváló minőségű termőföldek. A település jó adottságainak és az itt élő emberek szorgalmának köszönhetően gyorsan fejlődött. Jó parasztgazdaságok alakultak ki.
Az 1900-as évek elején híres, jómódú nagyközség, 1700 lakossal.

A XX század közepén bekövetkező társadalmi, gazdasági változások által Értény elsorvasztásra ítéltetett.
A földjüket, megélhetési forrásukat elvesztő családok gyermekei elvándoroltak. Közös tanácsú közigazgatást hoztak létre, mely az intézményeket szüntette meg (tanács, iskola).
A lakosság lélekszáma 700-ra csökkent.

1990-től Értény újra önálló, és élni akar.
A legfontosabb már saját beruházások: a vízközmű megépítése, utak, járdák folyamatos építése, karbantartása.
Az önkormányzat gondoskodik az óvoda, a kultúrház, az önkormányzati hivatal felújításáról, az idősek otthonának megépítéséről.
Az oktatás iskolatársuláson alapszik Nagykónyi központtal.

1992 óta újra kis és közepes gazdaságok kezdenek kialakulni. Ezek ha kis mértékben is, de munkahelyteremtő tényezők.
A település lakóinak száma növekszik, jelenleg 791.
Több üres lakást vásároltak meg Budapestről és környékéről jövő emberek.
A lakosság teljes egészében római katolikus.
Korösszetételének mutatói fiatalodást jeleznek.
Jelenleg legnagyobb probléma a munkanélküliség - 30 %, többségükben férfiak.
Így rövidtávú cél a termelő vállalkozások fogadása, támogatása, valamint a falusi turizmus meghonosítása.
Mindehhez kitartó és szorgalmas kezekre, józan irányításra van szükség, amely reméljük - mi itt élők - hogy meghozza gyümölcsét és Értény újra fejlődésnek indul.